Milyen a jó kérdés egy piackutatási kérdőívben?

Az embernek ösztönös vágya megismerni a világot. Gondolj csak a gyerekekre, akik a „Miért?” kérdéseikkel az őrületbe kergetik a szüleiket. Később csak a miértek száma csökken, de a vágy ugyanúgy megmarad bennünk életünk végéig. A kérdéseket sokszor és sokféleképpen használjuk mindannyian. Van, amelyikkel továbbra is az őrületbe kergetjük a társainkat, van, amelyiket még meg is köszönik nekünk. Az, hogy mely kérdések tartoznak az utóbbi kategóriába, az helyzetfüggő. Az pedig, hogy a kérdéseidért köszönetet akarsz kapni, vagy inkább provokálsz, a te célodtól is függ.

 

A kérdőíves kutatások kérdéseinek összeállításakor jó, ha nem a reakció, hanem a célod vezérel abban, hogy hogyan fogalmazod meg a kérdéseidet.

 

Van egy alapszabály, amit ha betartasz, akkor az információ, amit megszerzel, garantáltan közelebb visz a céljaidhoz. Nézzük mi is ez.

 

A kérdőívek alapszabálya

Alapkövetelmény a profi kérdőíveknél, hogy az úgynevezett kvantitatív kutatások (ahol a tömegek véleményére vagy kíváncsi) kérdései sztenderdizáltak kell legyenek. Ez azt jelenti, hogy úgy kell megfogalmaznod a kérdéseket, hogy azokon minden egyes válaszadó ugyanazt értse, mint egy másik – és mint amit te.

 

Példa

régi kilincs és zár

A minap történt velem, hogy egy tréning szünetében elment egy másik tréner haza. Távoztában feltette a kérdést: „Becsukjátok az ajtót utánam?” A többség értetlenül bámult utána – főképp, hogy az illető becsukta az ajtót maga után. Kiderült, hogy az ajtó olyan zárral rendelkezik, amin egy gombot elfordítva belülről kulcs nélkül is be lehet zárni az ajtót. A kérdés lényege ez lett volna: „Bezárjátok az ajtót utánam?”  Azok, akik nem ismerték a zár működését, nem is értették a pontatlan megfogalmazást, ami a bezárás helyett a becsukásra vonatkozott. Azoknak viszont, akik ismerték ezt a működést, a kérdés is egyértelmű volt.

A megoldás kulcsa

Ebből a történetből is kiderül, hogy mi a kulcsa annak, hogy egy kérdés sztenderdizált legyen: pontosan kell fogalmazni. Méghozzá annyira pontosan, ami a hétköznapi, személyes jelenléttel bíró beszélgetésekben már sokszor túlzásnak, szőrszálhasogatásnak is hat. Hiszen olyankor van szövegkörnyezet, mimika, gesztikuláció, testbeszéd, hanghordozás, fizikai tér és környezet, érzelmi egymásra hangoltság, a másik ismerete és még megannyi más tényező, ami egy kérdőív írója és kitöltője között nem áll rendelkezésre. Mindezeket a nagyon precíz megfogalmazással lehet kiváltani.

 

Honnan tudhatod, hogy elég precíz vagy-e? Kérdezd meg a kérdésedet néhány embertől és kérd meg őket, hogy válaszoljanak rá, majd mondják el, írják körül, ők pontosan hogyan értették azt.

 

Tudj meg még többet arról, amire elengedhetetlen odafigyelned, ha profi kérdőívet akarsz összeállítani a kisvállalkozásod működésének javításához. Add meg az adataidat és töltsd le most az 5 leggyakoribb kérdőív-készítési hiba és megoldása című tanulmányomat:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.