Találkoztál már olyan „kérdőívvel”, ami csupa nyitott kérdést tartalmazott?
Netalán te magad készítettél ilyet?
Mire használtad az eredményeket? Arra, amire valók?
Ha nem vagy benne biztos, most kiderül, hogy ártottál vagy használtál a cégednek!
A nyitott kérdés a kérdőívben olyan mint az üres lap egy füzetben: azt, aki szeret írni, hívogatja, azt viszont, aki nem, elijeszti.
A nyitott kérdés olyan kérdés, aminél egyáltalán nincs megadva válaszlehetőség, mindenki a saját szavaival kell megfogalmazza a gondolatait, véleményét, szokásait, stb.
A „kell” szónak pedig különös jelentősége van. Mert ha az illető a válaszaival segíteni akar, akkor bizony gondolkoznia, fogalmaznia és pötyögnie kell.
Ebből egyedül az első az, amit nem úszhat meg akkor sem, ha előre megadunk válaszokat. Bár ilyenkor sem ússza meg a gondolkodást, a dolgát azért ez esetben is megkönnyítjük.
A fogalmazás és a pötyögés viszont fárasztó dolog. És sok időbe telik. Sokkal többe, mint pipálgatni. Manapság, a „rohanó világban”pedig ez egy nagyon-nagyon-nagyon fontos szempont.
Éppen ezért, fontos tudnod, hogy ha csupa nyitott kérdésből álló kérdőívet készítesz, válaszadókat vesztesz. És ezzel nem az a legnagyobb probléma, hogy kevesebb adatból kell döntést hoznod. Hanem hogy azok, akik válaszoltak neked, a célcsoportod csak egy szűkebb rétegét alkotják. Egy olyan szűk rétegét, amely eléggé egyformán működik, nagyon hasonlóan motiválható, hasonlóan hoz döntéseket – és eléggé másképp, mint azok, akik bár a célcsoportodhoz tartoznak, de nem töltik ki a csupa nyitottból álló kérdőívedet.
- vagy nagyon segítőkészek és az, hogy neked jó legyen, fontosabb nekik, minthogy velük mi van (ők általában azok, akik állandóan el vannak havazva és soha nincs idejük pihenni)
- vagy ők a megmondóemberek, akiknek mindig van valami tuti vagy egyedi véleményük (legalábbis szerintük) és ezt szeretik is hangoztatni úton-útfélen.
Ha a kérdőíved célcsoportját csak ez a két kategória alkotja, akkor különösen megéri neked csupa nyitott kérdésből álló kérdőívet készítened.
Ekkor ugyanis két legyet is üthetsz egy csapásra:
- megismered azokat a szavakat, kifejezéseket, problémákat, kihívásokat, lehetőségeket, stb., amire sok mindent ráépíthetsz az üzletedben
- megtudod, hogy ezek közül melyek a leggyakoribbak, mivel érdemes kezdeni és mi az, ami csak keveseket érint, ezért ha arra helyezed a hangsúlyt, az nem biztos, hogy megfelelő eredményt hoz számodra
Ha viszont azok véleménye is érdekel, akik:
- azt gondolják magukról, hogy az ő véleményük úgysem számít, viszont örömmel látják, ha valaki rájuk is gondol és őket is megszólítja,
- nem kreatívak, viszont imádják a jó ötleteket,
- elfoglaltak, és egy ilyen kérdőívet – ha egyáltalán megnyitottak – egyből be is zárnak, pedig igazán vevők az egyedi és gyors megoldásokra (amit a kérdőív eredményei alapján kínálni szeretnél nekik),
- nem szeretnek írni, vásárolni viszont annál inkább,
- mindent elfogadnak úgy, ahogy eléjük teszik – tőled is az újdonságodat,
- nem szeretnek magukról beszélni, magukat kényeztetni viszont annál inkább,
- szkeptikusak minden újdonsággal kapcsolatban – de ha már kezd felfutni a dolog, egyre hangoztatják, hogy ők ezt már az elején tudták (így lesznek önként a legnagyobb szószólóid),
- és még hosszasan folytathatnám a sort,
akkor a második pont már nem igaz, hiszen ahhoz, hogy a többség véleményét megismerd, minden alcsoportnak megfelelő számban képviseltetnie kell magát a válaszadók között.
Ilyenkor tehát a következő a lehetőséged:
- A nyitott kérdésekkel teli kérdőívet arra használod, hogy jobban megismerd a célcsoportod: a gondolataikat, a szóhasználatukat, a problémáikat, a félelmeiket, a hiedelmeiket, stb.
- Majd erre a tudásra építve egy úgynevezett sztenderdizált kérdőívvel* megtudod, hogy mindezek közül melyik érint kellően sok embert ahhoz, hogy arra valami újat építs
Ha így teszel, a lehető legtöbbet hozod ki a piackutatásodból és olyan mértékben megsokszorozhatod az eredményeidet, hogy a konkurenciád csak bámul utánad.
Egyedi és profi megoldást akarsz? Akkor foglalj konzultációs időpontot most: KATTINTS IDE
* sztenderdizált kérdőív:
Biztosan mindenki ugyanazt érti alatta, mint a többiek és mint amit te: a kutató. Ily módon egyértelmű kérdésekből áll, amelyekre az előzetes kutatás során gyűjtött jellemző válaszlehetőségeket előre megadjuk. A fő célja az, hogy megismerjük a célcsoportra jellemző tulajdonságok, vélemények előfordulási arányait.