Volt már esküvőd? Hogyan ünnepeltetek utána?
- Hagyományos lagzi volt vőféllyel, zenekarral, aki a hagyományos lakodalmas nótákat játszotta és töltött-káposztát szolgáltak fel éjfélkor?
- Vagy tulajdonképpen discot rendeztél a kedvenc zenéiddel, amelyeket DJ szolgáltatott?
- Vagy kerti party volt grillkolbásszal, sült zöldségekkel?
- Netántán a szűk körű esküvő mellett döntöttek?
Azt hiszem, nem tévedek nagyot, ha úgy tippelem, hogy azok,
- akik hagyományos lagzit rendeztek, sok embert hívtak, rokonokat, barátokat közösen, az idős dédmamától a legkisebb családtagig, a rég nem látott rokonoktól a legbizalmasabb barátig,
- akik inkább a discot választották, talán csak a vacsorára hívták a rokonokat, vagy még oda sem és inkább a barátokat, fiatal unokatesókat látták vendégül,
- a kerti partyban valószínűleg csak azok voltak jelen, akikkel a szürke hétköznapokban is gyakran találkozik az ifjú pár,
- a szűk körű esküvőre pedig jó, ha a szülők és a testvérek befértek a tanúk, no meg a vőlegény és menyasszony mellé.
Akár úgy is fogalmazhatnék, hogy a különböző esetekben különböző emberek alkották az esküvő célcsoportját, méghozzá az ifjú pár céljai szerint.
A kérdőíved célcsoportjának meghatározásához is először a kérdőíved célját kell tudnod.
Ebben nyújtott segítséget az előző levelem. No de hogy függ a kérdőíved céljától annak célcsoportja?
A terméked / szolgáltatásod célcsoportjának megfogalmazását minden valamirevaló marketinges az első feladatok között említi. Azzal magyarázzák, hogy ha mindenkinek el akarsz adni, akkor senki sem érzi igazán, hogy te pont az ő problémájára nyújtasz megoldást. Éppen ezért érdemes egy kisebb csoportot keresni, akik a terméked / szolgáltatásod egyik fontos tulajdonsága szempontjából nagyon hasonlóak.
Például nem egyszerűen ékszereket árulsz nőknek, hanem az extravagáns nőknek árulod azokat – merthogy az ékszereid stílusa olyan, amit egy szelíd-szolid nő úgysem venne fel.Igenám, de mi van, ha te nem vagy ilyen szerencsés, mert:
– nem ennyire egyértelmű az a bizonyos tulajdonság
– vagy még így is túl sokan tartoznának a célcsoportodba
– vagy nem tudhatod, hogy ez a szűkített célcsoport elég-e ahhoz, hogy te „megélj belőlük”
– stb.?Sokszor pont a kérdőív segítségével szeretnénk meghatározni a termékünk / szolgáltatásunk célcsoportját. Akkor ez egy ördögi kör?
Nem. Egyszerűen arról van szó, hogy a terméked / szolgáltatásod célcsoportja a legritkább esetben egyezik meg a kérdőíved célcsoportjával.
Megcsináltad az előző levélhez tartozó feladatot?
Akkor most vedd elő a megoldásodat. Nagy segítségedre lesz a kérdőíved célcsoportjának meghatározásában.
A pozitív, aktív és etikus cél gyakorlatilag meghatározza a lehetséges célcsoportodat is. Előző levelemben 3 különböző célt is írtam egy mondatban:
„1. Érjek el /
2. szerezzek meg /
3. győzzek meg
több érdeklődőt, hogy vásároljanak tőlem.”
Nézzük, hogyan függ össze a pozitív, aktív és etikus módon megfogalmazott cél a célcsoport-meghatározással:
1.
Akkor, ha több érdeklődőt akarsz elérni, akkor tulajdonképpen arra vagy kíváncsi, hogy mik azok a mondatok, mik azok a lehetőségek, amelyekkel ha a potenciális célcsoportod találkozik, akkor jó eséllyel felkelted annyira az érdeklődésüket, hogy benézzenek hozzád (online vagy offline).
Ki az, aki erre a kérdésedre a legvalószínűbb módon hasznos választ tud adni?
Hát az, akit már elértél és az, akit még nem, de a terméked / szolgáltatásod célcsoportjába tartozik. Akiket már elértél, meg tudják mondani, hogy mivel érted el őket. Azok pedig, akiket még nem értél el, de a célcsoportodhoz tartoznak, azok azt tudják megmondani, hogy a kérdőívedből megismert lehetőségek és mondatok hogyan hatnak rájuk.
Éppen ezért, az első esetben, amikor több érdeklődőt akarsz elérni, akkor a kérdőíved célcsoportjába is a már érdeklődők és a potenciális érdeklődők tartoznak.
2.
Akkor, ha több érdeklődőt akarsz megszerezni, akkor tulajdonképpen arra vagy kíváncsi, hogy mik azok a mondatok, mik azok a lehetőségek, amelyekkel ha a hozzád betérők találkoznak, akkor jó eséllyel felkelted annyira az érdeklődésüket, hogy többször is benézzenek hozzád és/vagy máskor te juss eszükbe, ha a témádban igényük van valamire.
Ki az, aki erre a kérdésedre a legvalószínűbb módon hasznos választ tud adni?
Az, aki járt már nálad valaha – akár egyszer, akár többször. Mindkét csoport tud neked segíteni. Az egyik azzal, hogy elmondja, mi kellett volna ahhoz, hogy többször is visszanézzen. A másik azért, hogy elmondja, miért jött vissza.
Éppen ezért, a második esetben, amikor több érdeklődőt akarsz megszerezni, akkor a kérdőíved célcsoportjába a nálad már jártak tartoznak.
3.
Akkor, ha több érdeklődőt akarsz meggyőzni, akkor tulajdonképpen arra vagy kíváncsi, hogy mik azok a mondatok, mik azok a lehetőségek, amelyekkel ha az érdeklődőid találkoznak, akkor jó eséllyel felkelted annyira az érdeklődésüket, hogy azonnal vásároljanak tőled.
Ki az, aki erre a kérdésedre a legvalószínűbb módon hasznos választ tud adni?
Az, aki vásárolt már tőled és az, aki többször is járt már nálad, de még nem vett semmit. Csakúgy, mint az előző esetben, mindkét csoport tud neked segíteni. Az egyik azzal, hogy elmondja, mi kellett volna ahhoz, hogy vásároljon, a másik azért, hogy elmondja, miért vásárolt.
Éppen ezért, a harmadik esetben, amikor több érdeklődőt akarsz meggyőzni, akkor a kérdőíved célcsoportjába a nálad már többször jártak és a vásárlóid tartoznak.
Mindhárom fenti esetben azok képezték a kérdőíved célcsoportját, akik már találkoztak veled és/vagy a termékeddel / szolgáltatásoddal az éppen kérdéses szempontból és akik még nem.
Nem biztos azonban, hogy mindig érdemes mindkét alcsoportot megkérdezni. A „már” és a „még nem” embereket. Mert lehet, hogy valamelyik nem költséghatékony. De ezt a kérdést még nem a tervezés fázisában tudod eldönteni. Akkor még elég azt látnod, hogy ki mindenki lehet, aki a fő kérdésedre, a fő célodra hasznos választ adhat. Hogy valóban megkérdezed-e, az egy később eldöntendő kérdés.
Mi történik akkor, ha te egy induló vállalkozás ötleteinek tesztelésére használnád a kérdőívet?
Két eset lehetséges:
1. Amennyiben már tisztában vagy a vállalkozásod célcsoportjával, akkor a kérdőíved célcsoportja egyértelműen megegyezik a vállalkozásod célcsoportjával.
2. Ha a tesztelés azt a célt is szolgálja, hogy meghatározd a vállalkozásod célcsoportját, akkor pedig egy lehetőleg területileg, korcsoportilag és a nemeket tekintve reprezentatív mintán kell lekérdezned a kérdőívedet. Ez a legtöbb kisvállalkozás számára olyan mértékű költséget jelent, ami nem éri meg. Emiatt ebben a hírlevél-sorozatban nem is foglalkozunk a reprezentatív kérdőívekkel. (A blogban ezekről is lesz szó. Ha ezek már most érdekelnének, kérlek, vedd fel velem a kapcsolatot az aniko.szeles@kerdoiviranytu.hu címen.)
Ilyen esetekben a kérdőíves kutatás helyett az egyéb piackutatási módszerek állnak rendelkezésedre, mint például a Google Trends lekérdezések, vagy a korábbról rendelkezésre álló hasonló adatok.
Tehát a kérdőíved célcsoportjának meghatározásánál a lényeg, hogy ha tudod, hogy mi a célod, tudni fogod azt is, hogy kiket érdemes elérned a kérdéseiddel.
Mint ahogy az esküvőre sem hívod meg a rég nem látott rokonokat, ha te szűk körben szeretnél ünnepelni, a kérdőív kitöltésére sem hívod meg azokat, akik félrevinnék az eredményt.
A kérdés a tervezés fázisában már csak az, hogy hogyan találod meg a célcsoportot. Erről lesz szó a következő levélben. Addig is: írd le, hogy a pozitív, aktív, etikus célodból következően kik azok, akik a kérdőíved célcsoportját alkotják.
Elbizonytalanodtál? Nem vagy biztos abban, hogy amit megalkottál, az jó úgy?
Örömmel segítek, kérdezz most te engem! 😉
Széles Anikó
a fejlődő kisvállalkozások kérdőív szakértője
aniko.szeles@kerdoiviranytu.hu
+36 / 20 / 421-13-71