Az előző levélben említett lagzi / esküvői buli példája most is segít megérteni, miért is fontos már a kérdőíves kutatás tervezési fázisában gondolni arra, hogy hogyan éred el a célcsoportod.
Hogyan kézbesítetted az esküvői meghívóidat?
- Ha hagyományos lagzit tartottatok, akkor valószínűleg a közeli hozzátartozókhoz, barátokhoz személyesen mentetek ki, a távolabbi rokonok között viszont már lehetett olyan, aki postán kapta kézhez a hagyományos stílusú invitálást.
- Ha a discot választottátok, lehet, hogy még meghívót sem készítettetek, hanem egy e-mailben, vagy telefonon kértétek meg a fiatalokat a részvételre személyesebb hangnemben.
- A kerti partyhoz, ha készült is meghívó, annak szövegezése valószínűleg sokkal vidámabb, egyedibb, közvetlenebb volt, mint amit egy hagyományos esküvőhöz szoktunk kézhez kapni.
- A szűk körű esküvőre pedig talán egy közös vacsora, vagy egy baráti / családi látogatás keretében kértétek meg a két tanút és a legközelebbi hozzátartozókat.
A fentiekből is látszik, hogy a következők a legfontosabbak egy meghívás módjában:
- a meghívottakkal való kapcsolat,
- aztán az, hogy milyen elérhetőségeiket ismered,
- a harmadik pedig az esemény jellege.
A kérdőíves kutatásnál is tulajdonképpen meghívod az embereket arra az eseményre, hogy töltsék ki a kérdőívedet.
Gondold hát át ezt a három szempontot:
1. Milyen a kapcsolatom azokkal, akikkel ki szeretném töltetni a kérdőívemet?
2. Hogyan tudom elérni őket?
3. Milyen jellegű kérdőívet szeretnék?
Nézzük meg ezeket a szempontokat egy kicsit részletesebben:
1. A kapcsolat
Más-más a kapcsolatom és ezáltál más-más lehet a hangnem, amelyben kommunikálok:
- ha visszatérő vevőket szeretnék megkérdezni, vagy ha olyanokat, akik még nem is biztos, hogy egyáltalán hallottak rólam
- ha offline boltom van, vagy ha webáruházam
- ha egy kis sarki közértet vezetek, ahol én vagyok az eladó, vagy ha több üzletből álló zöldséges vállalkozást, ahol alkalmazottaim szolgálnak ki
- ha szoktam beszélgetni nem az üzlethez tartozó dolgokról a vásárlóimmal, vagy akár üzleten kívül találkozni velük vagy ha még írásban sem kérdeztem őket eddig soha semmiről,
- stb.
De nem azért érdemes ezt a kapcsolatot átgondolnod, mert volna rá recept, hogy ha ilyen, akkor ilyen hangnemben írd meg a kérdőívedet, ha olyan, akkor olyanban. Hanem azért, hogy tudatosítsd magadban, hogy kiktől kérdezel, kiknek a segítségét kéred és eldöntsd, hogy velük hogyan illik / hogyan szeretnél / hogyan érdemes kommunikálnod.
Te vállalkozó vagy. Ennek az az egyik legnagyobb előnye, hogy úgy vezeted a vállalkozásodat, úgy beszélsz az ügyfelekkel, úgy intézed az ügyeket, annyit dolgozol, ahogyan az neked tetszik. Éppen ezért a kérdőíved hangnemében is lehet a legfontosabb számodra az, ahogyan illik, az, ahogyan te szeretnél, ahogyan neked kényelmes, ahogyan tudsz, vagy az, ahogyan a céljaid elérése érdekében a leginkább érdemes. (Meg persze ezek kombinációja és még sok minden más.)
Mindegy, melyiket választod, ha az, amit választottál, az igazán a tiéd. Mert csak akkor lehetsz hiteles! És minél hitelesebb vagy, minél inkább saját magadat adod, annál inkább erősíted a kérdőíveddel is a vállalkozásodat, a vásárlók vagy a potenciális vásárlók és a közted lévő kapcsolatot, a célcsoportod szemében a saját szakértőségedet.
2. Elérés
Tegyük fel, hogy a kérdőíved célcsoportjaként a korábbi vásárlóidat jelölted meg.
- Mennyit tudsz közülük elérni?
Ennek eldöntésében segíthetnek az alábbi kérdések:
– Mindegyiknek felírtad az elérhetőségét?
– Bele is egyeztek abba, hogy őket megkereshesd piackutatási céllal? (Azaz: a hatályos törvények szerint jártál el?)
– Ha nincs meg az összes vásárlód elérhetősége, akkor hány százalékuké van meg?
- Egészen konkrétan mennyi elérhetőséged van?
- Milyen adatot tárolsz? Postai címet? E-mail címet? Telefonszámot? Vagy ezeket vegyesen, kitől ezt, kitől azt?
Ha nem a korábbi vásárlóidat szeretnéd kérdezni, hanem a vállalkozásod / terméked célcsoportját, akkor még nehezebb dolgod lehet, amikor el akarod érni őket:
- Tudod, hogy hol és hogyan találhatóak ők meg a legkönnyebben?
- Van egy olyan hely (akár fizikai, akár virtuális), ahol ők nagyon nagy arányban elérhetőek? (Például ha a célcsoportod a kisgyermekes anyukák, akkor ők nagy arányban megtalálhatóak a nekik szóló magazinok olvasói között, a nekik szóló internetes oldalakon, a ringatók, bölcsődék, játszóterek helyszínein, stb. Ha a célcsoportod az autóalkatrész-gyártó cégek, akkor ők megtalálhatóak az autó-szakmai lapok által, a nekik szóló konferenciákon, kiállításokon, jó eséllyel a megyei kisokosokban, az autós honlapok olvasóközönségében, stb.)
- Van olyan másik cég, akivel partnerséget vállalva elérheted őket, mert nekik már bejáratott, működő útjuk van hozzájuk? (Pl.: A célcsoportodnak szóló magazint/honlapot megkeresheted, hogy a már kész kérdőívedet jutassák el az olvasóiknak, cserébe pedig felajánlhatod, hogy az eredmények egy részét szabadon felhasználhatják cikkeikhez, vagy azt, hogy ők is beletehetnek néhány kérdést a készülő kérdőívedbe.)
- Létezik olyan adatbázis, amelyet megvásárolva minden, a célcsoportodba tartozó személy / cég aktuális és használható elérhetőségét meg tudod szerezni? Ha ezt megszerzed, azt össze tudod egyeztetni a céljaiddal? Belefér a keretedbe? (Ha például cégek az ügyfeleid, telefonon szeretnéd lekérdezni a kérdőívedet és a titkárnő/asszisztens/recepciós is tud válaszolni a kérdésekre, akkor viszonylag könnyen el tudod érni őket, hiszen a legtöbb cégnek van nyilvános telefonos elérhetősége és még értelme is van, hiszen biztosan eléred az illetékes válaszadót. Ha már a cégnek az ügyvezetőjére lenne szükséged, akkor ez a módszer már sokkal kisebb arányban lesz kifizetődő – de még így sem biztos, hogy elvetendő. Hogy miért nem, arról később lesz szó.)
- Van/lehet pontos adatod arra nézve, hogy mennyien tartoznak a célcsoportodba?
- És arra, hogy közülük hányan érhetőek el a fenti módokon?
Ha a korábbi érdeklődőket vagy más egyéb csoportot szeretnél elérni, akik még nem vásároltak tőled, akkor mindkét fenti kérdéscsokor érinthet, attól függően, hogy van-e hozzájuk elérhetőséged, vagy sem.
3. A kérdőív jellege
A kérdőív is egy marketing eszköz, a teljes marketing-rendszered egy része. Túl azon, hogy a legfontosabb funkciója az információszerzés, te is kommunikálsz általa:
- a stílus, amelyben megírod,
- a kérdések milyensége, mélysége,
- a bevezetés és az elköszönés tartalma,
- a kitöltésre való felhívás,
- a kitöltés platformja (online/telefonon/papíron személyesen/papíron levélben),
- a kérdések és a válaszlehetőségek átgondoltsága,
- de még a helysírásod
- és megannyi más apróság is
mind-mind üzen valamit rólad, a cégedről, a termékedről / szolgáltatásodról annak, aki olvassa azt.
Nem véletlenül használtam itt az olvassa szót. Mert nem biztos, hogy mindenki, aki olvassa például a kitöltésre való felhívást, vagy a bevezetőt, ki is tölti a kérdőívedet. De a benyomást rólad már megkapta.
Éppen ezért fontos, hogy a kérdőíved jellegét, stílusát is alakítsd a céljaidhoz – és magadhoz.
Mint ahogy a nagy lagzihoz hagyományos meghívó dukál, a szűk körű esküvőhöz meg egy különlegesebb személyes felkérés, úgy a nagyszámú ismeretlent kérdező kérdőív is inkább hivatalosabb hangnemben szokott készülni, a legjobb vevőknek szóló pedig sokszor szinte baráti.
De ahogyan az esküvő és az arra készült meghívó közötti, nagy átlagra jellemző összefüggések alól is vannak kivételek, te is tehetsz kivételt.
A lényeg, hogy a céljaid, a kérdőíved célcsoportja és a személyed/céged stílusa alapján gondold át, hogy milyen jellegű kérdőívet szeretnél. Írd össze azt a néhány (tényleg nem kell sok, elég 1-2, legfeljebb 5) stílusjegyet és jellemzőt, aminek meg akarsz felelni. Mikor majd írod és letisztázod a kérdőíved, akkor ezeket tartsd szem előtt.
A fenti sok-sok kérdés és szempont átgondolása, mind-mind azt segítik, hogy valóban elérd mindazokat, akiket szeretnél és ők valóban örömmel válaszoljanak neked. Hogy mire? A kérdőívedre, amelynek megírását a következő levelem segítségével kezdjük. Van egy teljes heted, hogy átgondold mindazt, amiről ma olvastál!
Sok sikert és hasznos kérdésekkel teli napot! Itt kérdezz engem:
Széles Anikó
a fejlődő kisvállalkozások kérdőív szakértője
aniko.szeles@kerdoiviranytu.hu
+36 / 20 / 421-13-71