A kérdést úgy is feltehetném: kell-e egy kisvállalkozónak ismernie a célpiacát? Szerinted? Erre pedig egy újabb kérdéssel válaszolok, sőt kérdésekkel: Akarsz-e fejlődni, növekedni? Akarsz-e kevesebb pénz-, idő- és energiaráfordítással ugyanannyi vagy még több bevételt szerezni? Mert ha igen, akkor piackutatásra is szükséged van. És ha igazán akarod ezeket a célokat, akkor kérdőíves piackutatásra is szükséged van. Nézzük, hogy mit nyersz azzal, ha kérdőívvel kutatsz piacot.
Azt nagyjából minden kisvállalkozó tudja, hogy a piackutatás hasznos dolog. Talán még azt is, hogy fontos. Ha addig is eljutnak, hogy meg is tegyék ezt a lépést – ők már kevesebben vannak! – akkor is leginkább azt teszik, hogy az interneten fellelhető információkat beszerzik, rendszerezik, elemzik a piacukról, célcsoportjukról, versenytársaikról. Egy jól megalapozott vállalkozáshoz vagy vállalkozói döntéshez ez a lépés elengedhetetlen. Rengeteg információ, ötlet, iránymutatás származhat egy alapos internetes kutatás során. Ehhez a nagyon szorgalmasak még könyvekből, a médiából, a piacukon fellelhető egyéb forrásokból, üzletfeleiktől, partnereiktől és versenytársaiktól is igyekeznek minél több tudást begyűjteni. Azt azonban már csak nagyon kevesen teszik, hogy kérdőívvel kutassák a piacot.
Mi ezzel a gond?
Az internetes és offline forrásokban fellelhető adatok egy fantasztikus alaptudást adnak a vállalkozásod eli
ndításához és működtetéséhez. Közös jellemzőjük azonban, hogy ezek mind úgynevezett szekunder, vagy másodlagos kutatások. Ahogy a nevében is benne van: ezek a piackutatási technikák a fellelhető információk másodlagos hasznosítását jelentik. Nem te, hanem valaki más gyűjtötte össze őket, más dolgozta fel és adta közre őket. Jó eséllyel más volt az információbeszerzés célja és fókusza, mint amire te most használni szeretnéd az adatokat. Még az is lehet, hogy egy kicsit a saját ízlése vagy a saját önös célja szerint magyarázta az adatokat, vagy épp nem értett eléggé a dologhoz és félremagyarázta, félreértette az adatokat. Persze lehet, hogy nem, de ezt te nem tudhatod biztosan, hiszen nem te irányítottad az információszerzés folyamatát.
A másodlagos kutatások eredményeiből te sokszor csak közvetetten, feltételezésekre alapozva szerezheted meg a téged leginkább érdeklő információkat és a legritkább esetben van eszköz a kezedben arra, hogy leellenőrizd a valóságtartalmukat – hacsak nem „a puding próbája az evés” alapon.
Mindent a maga helyén!
Távol álljon tőlem, hogy bárkit lebeszéljek a másodlagos piackutatásokról. Eszem ágában sincs! Ha csináltad eddig, abba ne hagyd! Már ezzel is megelőzöd sok-sok vállalkozótársadat. Ha pedig még nem csináltad, akkor is ajánlom! Csak tudd, ismerd a korlátait és a felhasználásának módját.
Biztosan te is voltál már olyan szituációban, amikor például valaki a számodra ismeretlen szakmájáról vagy hobbijáról mesélt és még annyira sem konyítottál a témához, hogy egyáltalán kérdést tudjál feltenni neki. Amikor valami újba kezdünk – akár a saját szakterületünkön – sokszor akkor is így vagyunk. Ilyenkor jönnek jól ezek a másodlagos kutatások, hogy „képbe kerüljünk”.
Ha már valamelyest átlátod a képet, a környezetet, amelyben működsz, akkor sokkal hasznosabb, ha te magad kérdezed meg a téged érdeklő dolgokat, témákat, információkat.
- Pontosan azokat, amelyek neked akkor és ott a leghasznosabbak.
- Pontosan azoktól, akik a leginkább tudhatják a rá válaszokat.
- Pontosan olyankor és ott, ahol ezek az emberek megtalálhatóak.
- Pontosan úgy, ahogy a legbiztosabb, hogy azt az információt kapod, ami téged a leginkább előre visz.
Na ezek azok, amit csak az elsődleges kutatások tudnak biztosítani, amelyeknek az egyik legismertebb formája a kérdőíves piackutatás. Ezért éri meg neked is alkalmaznod, mint kisvállalkozónak!
Szeretnéd profi módon csinálni, hogy megsokszorozd a céged eredményeit vagy épp lecsökkentsd a munkaidőd változatlan eredmények mellett? Akkor töltsd le az 5 leggyakoribb kérdőívkészítési hiba és megoldása című útmutatót ITT.